Kedves Naplóm!
Rengeteg esemény történt, amióta nem írtam. Elöször is túl vagyok a 17. héten. Hihetetlen, hogy milyen gyorsan repül az idö. El sem hiszem, hogy lassan elérkezem a félidöhöz.
A rosszulléteim csillapodtak, de még sajnos vannak napok, mikor röptetnem kell a rókát. Múlt hét csütörtök óta dolgozom is, de annyira nehezemre esik nyolc órát benn lenni az irodában. Szívesebben lennék inkább a levegön, amit egyszer-egyszer meg is teszek, de a fönököm nem igazán baba barát, ezért nem nézi jó szemmel, hogy nem vagyok 100%-ig terhelhetö. Sebaj, már csak decemberig dolgozom. Legalábbis azt tervezem, hogy az éves zárást már nem csinálom végig. Hatalmas stressz, amit úgy gondolom, hogy nem kellene megélnem.
Örömteli, de ugyanakkor számomra szomorú esemény, hogy férjem Ausztriában kapott állást. Örömteli, mert anyagilag megéri számunkra, szomorú, mert egyedül vagyok itthon. Nehezen viselem, mert annyira igényelném párom közelségét, gyengédségét és... No nem is folytatom, mert elkezdek megint könnyezni.
Ma jön haza, egy óra múlva talán már együtt is leszünk. Alig várom/várjuk ÖT...
de térjünk át vidámabb eseményekre.
Két hete hazautaztam Magyarországra. Olyan jót tett nekem az otthoni levegö. Honvágyam volt... persze kihasználtam az alkalmat és elmentem vizsgálatra Lollok doktorhoz, aki 25 éve világra segített. Késöbb jártam is hozzá magánrendelésekre. Most kismamként pedig ismét felkerestem öt, hogy több szem többet lát alapon ö is megnézze, hogy minden rendben-e a babócánkkal. Kaptam töle egy CD-t a 3D/4D-s felvételekkel. Hú, a picikénk bizony igen aktív volt a vizsgálat alatt.
A doki akkor nem tudta sajnos megmondani, hogy kisfiúnk lesz-e vagy kislány.
Bezzeg e hét keddjén!:-) Itteni orvosom, akit nagyon csípek!!! szokásos UH-t készített. Megnézte a baba fejméretét, combcsontját, mellkaskörfogatát.
Az adatok érdekességképpen:
BIP: 3,79cm
FL: 2,41 cm
FRO: 4,71 cm
KU: 13,71 cm
A babóca nem nagyon mutogatta magát, ezért a doki csak valószínüsíti, hogy kislányunk lesz. Letíciánk!!! Annyira örülök neki. Persze egy kisfiúnak is örülnék ám!:-)))
Elötte a 13. héten nyakredöt is mért az orvos. 1,2 mm-es érték a legnagyobb rendben van, így a down kór valószínüsége kicsi.
Összességében növekszünk, a baba is és most már én is. Remélem a nehéz idöszak elmúlt és kiélvezhetem kislányunkkal töltött minden közös pillanatunkat a születéséig.:-)
Rengeteg esemény történt, amióta nem írtam. Elöször is túl vagyok a 17. héten. Hihetetlen, hogy milyen gyorsan repül az idö. El sem hiszem, hogy lassan elérkezem a félidöhöz.
A rosszulléteim csillapodtak, de még sajnos vannak napok, mikor röptetnem kell a rókát. Múlt hét csütörtök óta dolgozom is, de annyira nehezemre esik nyolc órát benn lenni az irodában. Szívesebben lennék inkább a levegön, amit egyszer-egyszer meg is teszek, de a fönököm nem igazán baba barát, ezért nem nézi jó szemmel, hogy nem vagyok 100%-ig terhelhetö. Sebaj, már csak decemberig dolgozom. Legalábbis azt tervezem, hogy az éves zárást már nem csinálom végig. Hatalmas stressz, amit úgy gondolom, hogy nem kellene megélnem.
Örömteli, de ugyanakkor számomra szomorú esemény, hogy férjem Ausztriában kapott állást. Örömteli, mert anyagilag megéri számunkra, szomorú, mert egyedül vagyok itthon. Nehezen viselem, mert annyira igényelném párom közelségét, gyengédségét és... No nem is folytatom, mert elkezdek megint könnyezni.
Ma jön haza, egy óra múlva talán már együtt is leszünk. Alig várom/várjuk ÖT...
de térjünk át vidámabb eseményekre.
Két hete hazautaztam Magyarországra. Olyan jót tett nekem az otthoni levegö. Honvágyam volt... persze kihasználtam az alkalmat és elmentem vizsgálatra Lollok doktorhoz, aki 25 éve világra segített. Késöbb jártam is hozzá magánrendelésekre. Most kismamként pedig ismét felkerestem öt, hogy több szem többet lát alapon ö is megnézze, hogy minden rendben-e a babócánkkal. Kaptam töle egy CD-t a 3D/4D-s felvételekkel. Hú, a picikénk bizony igen aktív volt a vizsgálat alatt.
A doki akkor nem tudta sajnos megmondani, hogy kisfiúnk lesz-e vagy kislány.
Bezzeg e hét keddjén!:-) Itteni orvosom, akit nagyon csípek!!! szokásos UH-t készített. Megnézte a baba fejméretét, combcsontját, mellkaskörfogatát.
Az adatok érdekességképpen:
BIP: 3,79cm
FL: 2,41 cm
FRO: 4,71 cm
KU: 13,71 cm
A babóca nem nagyon mutogatta magát, ezért a doki csak valószínüsíti, hogy kislányunk lesz. Letíciánk!!! Annyira örülök neki. Persze egy kisfiúnak is örülnék ám!:-)))
Elötte a 13. héten nyakredöt is mért az orvos. 1,2 mm-es érték a legnagyobb rendben van, így a down kór valószínüsége kicsi.
Összességében növekszünk, a baba is és most már én is. Remélem a nehéz idöszak elmúlt és kiélvezhetem kislányunkkal töltött minden közös pillanatunkat a születéséig.:-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése