Beszéljenek azonban a képek!
Viszont egyfolytában mérleghintáznak a gondolataim. Àltalában nagyon várom már, hogy karomban tarthassam a kisbabánkat. Ma reggel azonban inkább féltem attól, ami rám vár: komplikációk, fájdalom. Èrzékeny típus vagyok és nehezen viselem a fájdalmakat. Ez egy egyértelmü gyengeség, de ismerem magam és nem tudok rajta sajnos változtatni, pedig annyira szeretnék. Biztosan segítenek majd a légzögyakorlatok, amit a felkészítésen tanultam, illetve kapok PDA-t is, de mégis kétségeim vannak... Vágás.
Ebben a pillanatban ismét arra gondolok, hogy mindegy, csak a kislányunk egészségesen jöjjön a világra. A fájdalmak el fognak múlni! Komolyan úgy változnak az érzéseim, mint az idöjárás. Természetes ez?
Nagyon csini vagy és már mekkora a pocakod!!!
VálaszTörlésNe félj, gondolom természetes, hogy mindenféle cikázik a gondolataidban! A lényeg, hogy pár hét vagy nap múlva csodaszép egészséges Letibaba boldog anyukája leszel:-)
Azta' micsoda pocid van már. :) Ne aggódj, minden rendben lesz.
VálaszTörlésNagyon szép, óriási babapocak. :) Egyébként szerintem a világ legtermészetesebb dolga, hogy élete nagy eseménye előtt kissé bizonytalan, de csak pozitívan, s nem lesz semmi baj. :)
VálaszTörlés